Nevelomuveszet Rudolf Steiner

[ Pobierz całość w formacie PDF ]

az �j sz�let�s k�z�tt. A hal�l �s az �j sz�let�s k�z�tti ennek az �letp�ly�nak a sor�n
�lm�nyei voltak a szellemiben �ppen �gy, mint ahogyan �rz�keink, �rtelm�nk; �rz�-
seink, akaratunk �ltal testileg k�zvet�tettek az �lm�nyeink a F�ld�n, sz�let�s �s hal�l
k�z�tt. Ezek az �lm�nyek, amiket szellemileg �lt�nk �t, lesz�llanak, elQbb laza mó-
don kapcsolódnak az ember fizikai r�sz�vel az embrion�lis idQszakban �s az elsQ
gyermeki korban a sz�let�s �s a fogv�lt�s k�z�tt alapj�ban v�ve m�g laza módon,
bizonyos �rtelemben k�lsQdlegesen aurak�nt lengve k�r�l az embert, vannak jelen.
�s azt mondhatjuk: �ppen az�rt, mivel az, ami lesz�ll a szellemi vil�gból, ami szel-
lemi-lelki l�ny, �s �ppannyira re�lis, mint amit szemmel l�tunk az anyai testbQl meg-
sz�letni, laz�bban kapcsolódik m�g a fizikai testis�ggel, mint ahogyan az k�sQbb az
eset az embern�l, ez�rt �l sokkal ink�bb test�n k�v�l m�g a gyermek, mint a k�sQbbi
felnQtt ember.
Ezzel pedig egyszerqen m�s módon fejeztem csak ki azt, amit tegnap m�r el-
mondtam: Ebben az elsQ korszakban a gyermek eg�sz l�ny�t tekintve, a legnagyobb
Rudolf Steiner: NevelQmqv�szet - A tan�t�s metodik�ja �s a nevel�s �letfelt�telei 40
m�rt�kben az �rz�kek l�nye. Mint egy �rz�kszerv, olyan. Az eg�sz organizmuson
csergedezik �t az, ami benyom�sok alakj�ban a k�lvil�gból j�n, kicseng,
ut�nhangzik, mivel a gyermek, m�g nem annyira bensQs�gesen, mint k�sQbb az em-
ber, kapcsolódik �ssze test�vel, hanem laz�bb szellemi-lelki r�sz�vel a k�rnyezetben
�l. Ez�rt vesz fel mindent, ami benyom�sk�nt �ri ebbQl a k�rnyezetbQl.
N�zz�k, hogyan is viszonylik az, amit az ember a tiszta �r�kl�s r�v�n kap apja �s
anya r�v�n a fizikaiban, �sszl�nyis�g�hez. Amikor az ember azzal a pillant�ssal,
amelynek itt �br�zolnia kell s nem egyszerqen abban az �rtelemben akar bizony�ta-
ni, ahogyan azt az im�nt jellemeztem azzal a pillant�ssal, amely a szellemit akarja
megl�tni, szeml�li az ember fejlQd�s�t, azt fogja tal�lni, hogy az organizmusban
minden �pp�gy �r�kl�si erQk�n alapul, mint az elsQ fogak, az �gynevezett tejfogak.
N�zz�k csak meg egyszer, de a valóban egzakt pillant�ssal, mennyire elt�rQen ala-
kulnak az elsQkh�z k�pest a m�sodik fogak, �s mennyire �gy mondan�m k�zzel-
fogható az, ami az emberen a sz�let�stQl a fogv�lt�sig valój�ban v�gbemegy.
Az eg�sz ember ugyanis sz�let�s�tQl a fogv�lt�sig, amennyiben fizikai r�sz�ben
az �r�kl�si erQk uralkodnak, egyfajta modell, amelyen tiszt�n ut�nzó l�nyk�nt dolgo-
Rudolf Steiner: NevelQmqv�szet - A tan�t�s metodik�ja �s a nevel�s �letfelt�telei 41
zik a k�rnyezet benyom�sai alapj�n a szellemi-lelki r�sz. �s ha a k�rnyezet�hez való
viszony�nak a vonatkoz�s�ban a gyermek lelk�be helyezked�nk, ahogyan a gyermek
a lelki r�sz minden mozzanat�t annak eg�sze vonatkoz�s�ban vizsg�lja, pl. ahogyan a
gyermek minden k�zmozdulatban, minden arckifejez�sben, a szem minden pillant�-
s�ban a felnQtt m�g�tte �lló szellemis�g�t sejti meg �s azt tov�bb engedi rezegni ma-
g�ban, ha mindezt megfigyelj�k, akkor meg is tal�ljuk, ahogyan azt a modellt k�ve-
tQen, amelyet az �r�kl�s ad �t az embernek, az elsQ h�t �let�v sor�n egy m�sik alakul
ki. Mint emberek, a f�ldi vil�gtól az �r�kl�si erQk r�v�n t�nyleg egy olyan modellt
kapunk, amelyet k�vetQen, a m�sodik embert, aki tulajdonk�ppen csak a fogv�lt�ssal
sz�letik meg, alak�tjuk ki. Pontosan �gy, mint ahogyan a kis fogat, a tejfogacsk�t,
amely a testben �l, kil�ki az, ami hely�be akar ker�lni, �gy, ahogyan azt l�tjuk, amint
az ember individualit�s�hoz tartozó valami nyomul elQre, �s a meg�r�k�ltet leveti,
�gy van ez az eg�sz emberi organizmussal. Ez a legelsQ h�t �let�v sor�n a F�ld-erQk
modellszerq eredm�nye volt. �ppen �gy elt�vol�t�sra ker�l, mint ahogyan test�nk
k�lsQ n�vekm�nyeit t�vol�tjuk el, a k�rm�ket lev�gjuk, hajat v�gunk stb., �gy, aho-
gyan a k�lsQt folyton elt�vol�tjuk, a fogv�lt�ssal meg�jul az ember; csak hogy ez a
m�sodik ember, amely teljesen lecser�li az elsQt, amelyet a fizikai �r�kl�s r�v�n ka- [ Pobierz całość w formacie PDF ]

Archiwum